7 tipp a szántóföldi mikotoxin-szennyeződés kezeléséhez

A mikotoxinok megjelenésének megelőzése a legjobb megoldás a növények és az állatok számára, azonban nem mindig lehetséges. Megfelelő technológia betartásával enyhíthetjük a mikotoxinok okozta problémákat.

A penészgombák és a mikotoxinok a termesztett növényekre és az állati takarmányra is károsak lehetnek. A toxintermelő penészgombák a növények betakarítása előtt, a betakarítást követő kezelés, tárolás, élelmiszerré vagy takarmánnyá való feldolgozás során is megtámadhatják a növényeket. A megfelelő technológia betartása kulcsfontosságú a megelőzés szempontjából, hiszen a mikotoxinok elszaporodását követően korlátozottak a lehetőségek a probléma teljes körű megoldására. 

1. Szennyeződés kialakulása: A növények akkor fertőződnek meg penészgombákkal és mikotoxinokkal, amikor bizonyos betegségeket okozó spórák felszabadulnak és a növényekre vagy a talajra kerülnek. A spórák képesek áttelelni a talajban, így több éven keresztül is fertőznek. 
2. Megelőzés: Három lépés segíthet megelőzni a mikotoxin-fertőzéseket. Az első lépés, hogy megakadályozzuk bármilyen fertőződés kialakulását. Ha ez nem volt sikeres, a gomba elszaporodása és a mikotoxin termelése során szükséges beavatkozni. Amennyiben ezek közül bármelyik lehetőséget elmulasztottuk, és a mezőgazdasági termékek mikotoxinnal erősen szennyezettek, szükségessé válik a beavatkozás. Az első két lépésbe érdemes a legtöbb energiát fektetni, hiszen elszaporodás után nehéz kiirtani a mikotoxinokat. 

• Az amerikai North Carolina Egyetem Agrár- és Élettudományok Kara javaslatokat tett közzé a mikotoxin-szennyezettség csökkentése érdekében kukorica esetében. A javasolt intézkedések az következőket tartalmazzák:
  • Korai vetés
  • Aszálystressz csökkentése
  • Rovarkár minimalizálása
  • Korai betakarítás
  • Kukoricaszemek sérülésének elkerülése betakarítás során
  • Megfelelő szárítás és tárolás
  • Rostaalj kerülése a takarmányozásban

3. Hibrid vetőmagok: Ha korábbi években előfordult mikotoxin-fertőzés, illetve mikotoxin okozta betegségek, a jelenlevő kórokozókra rezisztens hibrid vetőmagok választásával csökkenthetjük a fertőzés veszélyét vagy súlyosságát. Egyes betegségek vetőmagon keresztül is terjedhetnek, ezért fontos megfelelően kiválasztani az elkövetkező években vetni kívánt hibrid vetőmagokat.
4. Vetésforgó és talajművelés: Mivel a gombák és a spórák áttelelnek a talajban és a növényi maradványokon, intenzívebb talajművelés és vetésforgó ajánlott a növényi maradványok és a potenciális mikotoxin-szennyeződés csökkentésére. A növényi maradványok eltávolítása, elégetése vagy beforgatása csökkenti a következő növényben a Fusarium inoculum fertőződést. 
5. Vetés ideje: A vetés vagy a palántázás ideje befolyásolhatja a fertőződés kialakulását. A fertőzés veszélyének csökkentése érdekében, ügyeljünk arra, hogy a virágzás és a spóraszórás ideje ne essen egybe. A kedvezőtlen időjárási körülmények sajnos gondokat okozhatnak a megfelelően megválasztott vetési idő ellenére is.
6. Tápanyag-utánpótlás: A megfelelő tápanyagellátásban részesülő növények erősebb védekező képességgel rendelkeznek. Proaktív műtrágyázási program és a fentebb említett jó gyakorlatok alkalmazása csökkentheti a későbbi növényvédő szeres beavatkozás szükségességét. 
7. A probléma kezelése: Megfelelő technológia betartása a szántóföldön nem jelenti, hogy ne lenne szükség mikotoxin menedzsment tervre a tárolás során vagy a takarmányüzemben. Ezen beavatkozások kezelhetővé tehetik a problémát, de nincsen 100%-os hatékonyságot eredményező megoldás, és számos későbbi ponton jelentkezhet fertőződés, akár szállítás és tárolás közben is. Következésképpen a mikotoxin-kockázatot a teljes takarmányozási lánc során értékelni és kezelni kell. 

Ha érdekesnek találta cikkünket és szeretne értesítést kapni hasonló témákban, iratkozzon fel hírlevelünkre.

További felmerülő kérdése esetén forduljon hozzánk bizalommal.